(rövidített nevén Fidesz) konzervatív-polgári demokrata néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége(Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas.
Történet
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988. március 30-án alapította 37 fiatal értelmiségi Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban
Az elnöki teendőket eleinte hat tagú szóvivői testület látta el.
1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint az épülő bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás vagy az október 23-ai demonstráció, és állást foglalt a romániai falurombolás, vagy a kínai, Tienanmen téri események ellenében. Hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét jelentette.
A rendszerváltó nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon két állandó résztvevővel és egy helyettessel Orbán Viktor
Kövér László és Fodor Gábor képviseltette magát.
Kövér László és Fodor Gábor képviseltette magát.
1990-ben, az első szabad választásokon bejutott a parlamentbe és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben felvették a Liberális Internacionáléba.
Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választásokon az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)
Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal
koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választásokon csak 7%-os eredményt ért el. 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választásokon komoly vereséget szenvedettMagyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.
koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett aLiberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Uniótagjává is vált.
A párt a 2002-es választásokon az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF, bár képviselőcsoportjának létszámát 147-ről 164-re növelte, ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. (Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum néven újra a Fidesz frakciójához csatlakozott.)
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–)
2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.
A 2006-os országgyűlési választásokon a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult.
A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006.május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében a résztvevők több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választásokat sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.
A 2010-es országgyűlési választásokon, a Fidesz–KDNP pártszövetség 263 parlamenti mandátum elnyerésével kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjeként Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel.
