Filmek

Hatosfogat

A múlt században játszódó vadnyugati történetet, amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.

Hosszú út hazáig

Szemükben asszonyok szerelme, ereikben a tenger sója. Hogy kik ők? Tengerészek. Róluk szól ez a film. 1941-ben egy ír hajó robbanószert szállít az Államokból Angliába. A vad ír férfi, Driscoll, a szelíd svéd óriás, Ollie (John Wayne) , a titokzatos Smitty és francia kiejtéssel raccsoló Cocky, a tragikus sorsú Yank - mind egy-egy karakter, akiknek sorsán keresztül betekinthetünk a hajósélet emberi drámáiba. Látjuk küzdelmüket az átkeléssel, a német bombázó repülőgépekkel, a gyanakvással, a szenvedéllyel, az életben maradással. A gyönyörűen fényképezett, míves fekete-fehér film, melyről korábban azt írták, hogy a tengeren zajló élet legjobb ábrázolása, az ír származású - maga is sokáig matrózként csavargó - Eugene O'Neill négy egyfelvonása nyomán készült A filmet a szintén ír származású John Ford rendezte, aki Írországot több filmjében nemcsak témaként, hanem forgatási helyszínként is választotta.

Vörös folyó

Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

Három keresztapa

Három számkivetett találkozik egy haldokló asszonnyal és egy bébivel, akiket a sivatagban magukra hagytak. Megesküsznek, hogy biztonságban kijuttatják az újszülöttet a sivatagból, akár életük árán is.

Apacs erőd

Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani.

Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon - megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen fiatalembert, és eltiltja a leányától.

Később megenyhül, s két év várakozási időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc híve.

Sárga szalagot viselt

"1876. Custer halott. Kettőszáztizenhét elesett katona vérében áznak a hetedik lovasezred szakadt lobogói. A sziúk és a cheyennek hadiösvényre léptek. A távírók az Államok minden csücskébe elrepítették a mészárlás hírét... A Póni Expressz lovasai tudják, hogy még egy Custeréhez hasonló vereség, és legalább száz évig nem merészkedhet ki fehér ember a prérire..."

Iwo Jima fövenye

1945 - a II. világháború a vége felé közelít, de a Csendes óceáni hadszíntéren még a legádázabb csaták dúlnak. Az amerikai haditengerészet Új-Zélandon állomásozó különítményére különösen veszélyes feladatok várnak: öldöklő küzdelemben egyenként kell visszafoglalni a japánoktól a megszállt szigetecskéket. Először Tarawa atoljáért folyik véres küzdelem, majd következik a stratégiai fontosságú Iwo Jima, amely az amerikai légierő előretolt bástyájául szolgálhat. A kissé nyers modorú Stryker őrmester és kis csapata a szinte megközelíthetetlen Suribachi hegyet próbálja bevenni.

Ez a fekete-fehérben forgatott klasszikus második világháborús film adta az ötletet a kétszeres Oscar-díjas rendezőnek, Clint Eastwood-nak a két változatban is leforgatott filmjéhez, mely egyszer az amerikaiak (Dicsőség zászlaja), egyszer pedig a japánok (Levelek Ivo Dzsimáról) szemszögéből mutatja be a történéseket.

Rio Grande

Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát...
A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.

A nyugodt férfi

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája, John Ford és John Wayne szülőhazája iránti tiszteletből együtt forgatta ezt az ír történetet, s az immár klasszikussá érett alkotás - melynek ez hazai ősbemutatója! - elnyerte a legjobb rendezésért és legjobb fényképezésért járó Oscar-díjat.

Az üldözők

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Az elveszettek legendája

A romantikus kalandfilm kincsvadászok izgalmas története. Az idegen, aki egy vezetővel és annak barátnőjével a kincs nyomába ered a sivatagban, eltűnt apjától értesült a mesés kincseket rejtő elveszett városról. Amikor hosszú keresés után megtalálják a kincseket rejtő város romjait, és az apa holttestét, akkor kezdődnek a valódi bonyodalmak. A mesés gazdagság ugyanis mindannyiuk személyiségére nem várt hatást gyakorol.

A sasok szárnyai

Frank W. "Spig" Wead  a hadsereg pilótája és forgatókönyvíró, akinek munkamániája tönkreteszi magánéletét, s miután meghal kisbabájuk, feleségével  is szakítanak. Amikor Spig részegen leesik a lépcsőn, megbénul, csak lábait tudja használni majd hollywoodi forgatókönyvírói karrierje is derékba törik.

Rio Bravo

Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

Jó fiú és rossz fiú

Jake Cutter letartóztatja a szerencsejátékos Paul Regretet, ám hamarosan mégis egy csapatban találja magát azzal, akit börtönbe vetett, mert közösen kell felvenniük a harcot a Comancherók néven elhíresült fegyverkereskedők és tolvajok bandájával.

Aki lelőtte Liberty Valance-t

Ranse Stoddard és Tom Doniphon közeli barátságba kerülnek, amikor Stoddard a nyugati kisvárosba, Shinboe-ba érkezik seriffnek. A városkát egy Liberty Valance nevű ember és bandája rettegésben tartják. Amikor megtudják, hogy Stoddard nem hajlandó kenőpénzt elfogadni, elhatározzák, hogy elteszik láb alól. Stoddard és Doniphon pedig megfogadják: rendet tesznek Shinboe-ban...

El Dorado

A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát.
Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

A zöldsapkások

Észak-Karolina, az USA hadseregének különleges kiképzőközpontja. A Zöldsapkások, vagyis azok a tapasztalt, rendkívüli katonák, akiket speciálisan a vietnámi konfliktus megoldására képeztek ki, a sajtó nyilvánossága előtt beszélnek az elkövetkező akciójukról. A küldetés: egy tábor felállítása Dél-Vietnámban, és egy helyi vezető elfogása. Az újságírók közül sokan, akárcsak a lakosság nagy része, megkérdőjelezik az Egyesült Államok szerepvállalásának szükségességét a vietnámi konfliktusban. A zöldsapkás csak egy harci robot, akinek nincsenek érzelmei? Gombnyomásra működnek? - ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzanak el a sajtótájékoztatón. George Beckworth újságíró, akinek lapja szerint az amerikai katonáknak semmi keresnivalójuk Vietnámban, úgy dönt, a saját szemével akar meggyőződni mi történik a harctéren. Mike Kirby ezredes magával viszi oda, ahol a halál mindennapos hívatlan vendég, ahol állandóak a bombázások, ahol ártatlan vietnámi gyermekek sérülnek meg, és ahol minden újabb nap ajándék.

A legyőzhetetlen

Az észak-amerikai polgárháború után két amerikai ezredes is nekiindul a mexikói sivatagnak. Egyikük, John Henry Thomas 35 dollárért próbál meg lovakat eladni a mexikói kormánynak, míg másikuk, a déli konföderáció elkötelezett híve, James Langdon ezredes új hazát, új életet, új lehetőségeket keres magának és embereinek. A két, ellenkező oldalon álló férfi ebben az új helyzetben kénytelen félretenni haragját és egymás ellen érzett ellenszenvét, hogy együtt nézzenek szembe a közös ellenséggel, az útonállókkal és a helybeli forradalmárokkal.

A félszemű

1970-ben John Wayne Oscar-díjat kapott ezért a fantasztikus alakításért a részeges, bárdolatlan, és abszolút vakmerő félszemű rendőrbíró, Rooster Cogburn szerepében.
A házsártos Roostert felbéreli egy konok fiatal lány (Kim Darby), hogy felkutassa azt a férfit, aki megölte a lány apját, és kereket oldott a családi vagyonnal. Amikor Cogburn megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy csatlakozik a vén revolverhőshöz, szikrázik a levegő kettejük közt. És a helyzet zűrösből katasztrofálissá fokozódik, amikor a tapasztalatlan de lelkes texasi lovas csendőr (Glen Campbell) is beszáll a buliba. Nevetések és könnyek szakítják meg a vad akciókat ebben a különleges westernben.

Rio Lobo

Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket...

Chisum

A Chisum John Wayne óriási életművének egyik késői alkotása. A több mint 200 filmet jegyzett színész John Chisum szerepében egy jómódú gazda, akinek földjére szemet vet a vidéken garázdálkodó marhatolvaj. Hamar kiderül azonban, hogy neki és a környékbeli marhatulajdonosoknak nemcsak a tolvajokkal kell megküzdeniük, hanem a várost eluraló korrupcióval is szembe kell nézniük.
 A Chisum egy merész, akciódús western John Wayne emlékezetes alakításával.

Jake visszalő

Ha tudták volna kivel állnak szemben, talán nem kezdték volna el. John Fain és társai ugyanis jutalom reményében úgy döntenek elrabolják a kis John McCandles-t. Ám ezzel a lépésükkel végleg magukra haragítják Jake-et, aki mindig is az igazság oldalán állt. A gyerekrablás elvégeztével ugyanis maguk mögött hagyják Jake megsebesített fiát és egy egymillió dolláros váltságdíj-követelést. A környéken senki sem mer szembeszállni a rettegett bandával. Jake azonban úgy dönt, ezt a lépésüket már nem hagyja annyiban...

Cowboyok

Wil Anderson tapasztalt, öreg vadnyugati róka, aki nem kevesebbre vállalkozik, mint útra kelni tizenegy zöldfülű diákkal és megtanítani nekik mindent, amit egy cowboynak tudni illik. Számos veszélyes kalandot vészelnek át együtt, a gyerekek hamar szívükbe zárják kemény, mogorva vezetőjüket, aki számos nehéz helyzetből kisegítette már őket. Egyszer azonban egy vad bandával kerülnek szembe, és az egyenlőtlen tűzharcban Wil halálos sebet kap. A cowboy-tanoncok megfogadják: addig nem térnek haza, míg bosszút nem állnak a gyilkosokon...

Cahill, az USA békebírája

Cahill seriff egyedül is könnyen elbánik egy csapat fegyveres gonosztevővel. Magánéletében azonban korántsem áll ilyen biztos talajon. Megözvegyült apaként neveli két fiát, akik nehezen viselik, hogy apjuk több időt tölt a gazemberek felkutatásával, mint velük. Amikor Cahill rájön, hogy fiai részt vettek egy bankrablásban és két gyilkosságban, sok minden megváltozik életében...
John Wayne karizmatikus egyéniségével remek alakítást nyújt ebben az akciódús és egyben szívszorító történetben.

Cogburn, a békebíró

Mattie, a talpraesett farmerlány, apja gyilkosa után ered, egy rezervátum vad földjére, mely törvényenkívüli bandák számára nyújt menedéket. Felbéreli a vén, mogorva Rooster békebírót, a gonosztevők könyörtelen ostorát.

A mesterlövész

Az öregedő, súlyosan beteg revolverhősnek már csak pár hete van hátra. A kisváros azonban, ahova azért húzódott vissza, hogy békében meghalhasson, felbolydul, akár egy méhkas. Riválisai sérelmeikért most akarnak revánsot venni, és a haldokló mesterlövésznek tisztessége védelmében ki kell állnia ellenük...
A legendás westernhős, John Wayne utolsó filmje egyfajta tiszteletadás a letűnt vadnyugatnak.