2011. március 19., szombat

Filmek

Hatosfogat


A múlt században játszódó vadnyugati történetet, amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.




Hosszú út hazáig

Szemükben asszonyok szerelme, ereikben a tenger sója. Hogy kik ők? Tengerészek. Róluk szól ez a film. 1941-ben egy ír hajó robbanószert szállít az Államokból Angliába. A vad ír férfi, Driscoll, a szelíd svéd óriás, Ollie (John Wayne) , a titokzatos Smitty és francia kiejtéssel raccsoló Cocky, a tragikus sorsú Yank - mind egy-egy karakter, akiknek sorsán keresztül betekinthetünk a hajósélet emberi drámáiba. Látjuk küzdelmüket az átkeléssel, a német bombázó repülőgépekkel, a gyanakvással, a szenvedéllyel, az életben maradással. A gyönyörűen fényképezett, míves fekete-fehér film, melyről korábban azt írták, hogy a tengeren zajló élet legjobb ábrázolása, az ír származású - maga is sokáig matrózként csavargó - Eugene O'Neill négy egyfelvonása nyomán készült A filmet a szintén ír származású John Ford rendezte, aki Írországot több filmjében nemcsak témaként, hanem forgatási helyszínként is választotta.



Vörös folyó



Az amerikai western egyik klasszikus alkotójának csodálatos vadnyugati eposza a polgárháború befejezése után játszódik. Főszereplője Thomas Dunson, akinek hatalmas marhacsordája van Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

Három keresztapa


Három számkivetett találkozik egy haldokló asszonnyal és egy bébivel, akiket a sivatagban magukra hagytak. Megesküsznek, hogy biztonságban kijuttatják az újszülöttet a sivatagból, akár életük árán is.

Apacs erőd


Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani.

Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon - megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen fiatalembert, és eltiltja a leányától.

Később megenyhül, s két év várakozási időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc híve.

Sárga szalagot viselt


"1876. Custer halott. Kettőszáztizenhét elesett katona vérében áznak a hetedik lovasezred szakadt lobogói. A sziúk és a cheyennek hadiösvényre léptek. A távírók az Államok minden csücskébe elrepítették a mészárlás hírét... A Póni Expressz lovasai tudják, hogy még egy Custeréhez hasonló vereség, és legalább száz évig nem merészkedhet ki fehér ember a prérire..."

Iwo Jima fövenye


1945 - a II. világháború a vége felé közelít, de a Csendes óceáni hadszíntéren még a legádázabb csaták dúlnak. Az amerikai haditengerészet Új-Zélandon állomásozó különítményére különösen veszélyes feladatok várnak: öldöklő küzdelemben egyenként kell visszafoglalni a japánoktól a megszállt szigetecskéket. Először Tarawa atoljáért folyik véres küzdelem, majd következik a stratégiai fontosságú Iwo Jima, amely az amerikai légierő előretolt bástyájául szolgálhat. A kissé nyers modorú Stryker őrmester és kis csapata a szinte megközelíthetetlen Suribachi hegyet próbálja bevenni.

Ez a fekete-fehérben forgatott klasszikus második világháborús film adta az ötletet a kétszeres Oscar-díjas rendezőnek, Clint Eastwood-nak a két változatban is leforgatott filmjéhez, mely egyszer az amerikaiak (Dicsőség zászlaja), egyszer pedig a japánok (Levelek Ivo Dzsimáról) szemszögéből mutatja be a történéseket.

Rio Grande


Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát...
A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.

A nyugodt férfi


Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája, John Ford és John Wayne szülőhazája iránti tiszteletből együtt forgatta ezt az ír történetet, s az immár klasszikussá érett alkotás - melynek ez hazai ősbemutatója! - elnyerte a legjobb rendezésért és legjobb fényképezésért járó Oscar-díjat.

Az üldözők


1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Az elveszettek legendája


A romantikus kalandfilm kincsvadászok izgalmas története. Az idegen, aki egy vezetővel és annak barátnőjével a kincs nyomába ered a sivatagban, eltűnt apjától értesült a mesés kincseket rejtő elveszett városról. Amikor hosszú keresés után megtalálják a kincseket rejtő város romjait, és az apa holttestét, akkor kezdődnek a valódi bonyodalmak. A mesés gazdagság ugyanis mindannyiuk személyiségére nem várt hatást gyakorol.

A sasok szárnyai


Frank W. "Spig" Wead  a hadsereg pilótája és forgatókönyvíró, akinek munkamániája tönkreteszi magánéletét, s miután meghal kisbabájuk, feleségével  is szakítanak. Amikor Spig részegen leesik a lépcsőn, megbénul, csak lábait tudja használni majd hollywoodi forgatókönyvírói karrierje is derékba törik.

Rio Bravo


Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

Jó fiú és rossz fiú


Jake Cutter letartóztatja a szerencsejátékos Paul Regretet, ám hamarosan mégis egy csapatban találja magát azzal, akit börtönbe vetett, mert közösen kell felvenniük a harcot a Comancherók néven elhíresült fegyverkereskedők és tolvajok bandájával.

Aki lelőtte Liberty Valance-t


Ranse Stoddard és Tom Doniphon közeli barátságba kerülnek, amikor Stoddard a nyugati kisvárosba, Shinboe-ba érkezik seriffnek. A városkát egy Liberty Valance nevű ember és bandája rettegésben tartják. Amikor megtudják, hogy Stoddard nem hajlandó kenőpénzt elfogadni, elhatározzák, hogy elteszik láb alól. Stoddard és Doniphon pedig megfogadják: rendet tesznek Shinboe-ban...

El Dorado


A legendás producer-rendező Howard Hawks két hasonlóan legendás sztár, John Wayne és Robert Mitchum főszereplésével készítette ezt a klasszikus western drámát.
Mitchum hibátlanul alakítja az alkoholista, de bátor sheriffet, aki fáradhatatlanul küzd a Vadnyugat sötét oldalával, a könyörtelen marhabárókkal és az aljas üzletemberekkel. A Duke hasonlóan mesteri alakítást nyújt a sheriff fegyverforgatáshoz értő régi barátjának szerepében. A bunyós akciókban és humorban bővelkedő El Dorado nem okoz csalódást.

A zöldsapkások


Észak-Karolina, az USA hadseregének különleges kiképzőközpontja. A Zöldsapkások, vagyis azok a tapasztalt, rendkívüli katonák, akiket speciálisan a vietnámi konfliktus megoldására képeztek ki, a sajtó nyilvánossága előtt beszélnek az elkövetkező akciójukról. A küldetés: egy tábor felállítása Dél-Vietnámban, és egy helyi vezető elfogása. Az újságírók közül sokan, akárcsak a lakosság nagy része, megkérdőjelezik az Egyesült Államok szerepvállalásának szükségességét a vietnámi konfliktusban. A zöldsapkás csak egy harci robot, akinek nincsenek érzelmei? Gombnyomásra működnek? - ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzanak el a sajtótájékoztatón. George Beckworth újságíró, akinek lapja szerint az amerikai katonáknak semmi keresnivalójuk Vietnámban, úgy dönt, a saját szemével akar meggyőződni mi történik a harctéren. Mike Kirby ezredes magával viszi oda, ahol a halál mindennapos hívatlan vendég, ahol állandóak a bombázások, ahol ártatlan vietnámi gyermekek sérülnek meg, és ahol minden újabb nap ajándék.

A legyőzhetetlen


Az észak-amerikai polgárháború után két amerikai ezredes is nekiindul a mexikói sivatagnak. Egyikük, John Henry Thomas 35 dollárért próbál meg lovakat eladni a mexikói kormánynak, míg másikuk, a déli konföderáció elkötelezett híve, James Langdon ezredes új hazát, új életet, új lehetőségeket keres magának és embereinek. A két, ellenkező oldalon álló férfi ebben az új helyzetben kénytelen félretenni haragját és egymás ellen érzett ellenszenvét, hogy együtt nézzenek szembe a közös ellenséggel, az útonállókkal és a helybeli forradalmárokkal.

A félszemű


1970-ben John Wayne Oscar-díjat kapott ezért a fantasztikus alakításért a részeges, bárdolatlan, és abszolút vakmerő félszemű rendőrbíró, Rooster Cogburn szerepében.
A házsártos Roostert felbéreli egy konok fiatal lány (Kim Darby), hogy felkutassa azt a férfit, aki megölte a lány apját, és kereket oldott a családi vagyonnal. Amikor Cogburn megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy csatlakozik a vén revolverhőshöz, szikrázik a levegő kettejük közt. És a helyzet zűrösből katasztrofálissá fokozódik, amikor a tapasztalatlan de lelkes texasi lovas csendőr (Glen Campbell) is beszáll a buliba. Nevetések és könnyek szakítják meg a vad akciókat ebben a különleges westernben.

Rio Lobo


Nem sokkal az amerikai polgárháború befejezése előtt két áruló meggyilkolja MacNally tábornok legjobb barátját. Miközben a férfi az árulókat keresi, déliek fogságába kerül. Ezek arra használják McNally-t, hogy őt pajzsként használva csempésszék át seregeiket a frontvonal mögé. A tábornok azonban nem adja fel, megszökik a fogságból, és tovább kutatja azokat az árulókat, akik barátja haláláért is felelősek. Nyomozása eredményesnek bizonyul, ugyanis megtalálja a két férfit egy Rio Lobo nevű városban, ahol a két egykori áruló most a lakosságot terrorizálja. McNally nehéz feladat elé kerül: meg kell mentenie a várost a terror alól, ugyanakkor el is kell kapja a mindenre elszánt gengsztereket...

Chisum


A Chisum John Wayne óriási életművének egyik késői alkotása. A több mint 200 filmet jegyzett színész John Chisum szerepében egy jómódú gazda, akinek földjére szemet vet a vidéken garázdálkodó marhatolvaj. Hamar kiderül azonban, hogy neki és a környékbeli marhatulajdonosoknak nemcsak a tolvajokkal kell megküzdeniük, hanem a várost eluraló korrupcióval is szembe kell nézniük.
 A Chisum egy merész, akciódús western John Wayne emlékezetes alakításával.

Jake visszalő


Ha tudták volna kivel állnak szemben, talán nem kezdték volna el. John Fain és társai ugyanis jutalom reményében úgy döntenek elrabolják a kis John McCandles-t. Ám ezzel a lépésükkel végleg magukra haragítják Jake-et, aki mindig is az igazság oldalán állt. A gyerekrablás elvégeztével ugyanis maguk mögött hagyják Jake megsebesített fiát és egy egymillió dolláros váltságdíj-követelést. A környéken senki sem mer szembeszállni a rettegett bandával. Jake azonban úgy dönt, ezt a lépésüket már nem hagyja annyiban...

Cowboyok


Wil Anderson tapasztalt, öreg vadnyugati róka, aki nem kevesebbre vállalkozik, mint útra kelni tizenegy zöldfülű diákkal és megtanítani nekik mindent, amit egy cowboynak tudni illik. Számos veszélyes kalandot vészelnek át együtt, a gyerekek hamar szívükbe zárják kemény, mogorva vezetőjüket, aki számos nehéz helyzetből kisegítette már őket. Egyszer azonban egy vad bandával kerülnek szembe, és az egyenlőtlen tűzharcban Wil halálos sebet kap. A cowboy-tanoncok megfogadják: addig nem térnek haza, míg bosszút nem állnak a gyilkosokon...

Cahill, az USA békebírája


Cahill seriff egyedül is könnyen elbánik egy csapat fegyveres gonosztevővel. Magánéletében azonban korántsem áll ilyen biztos talajon. Megözvegyült apaként neveli két fiát, akik nehezen viselik, hogy apjuk több időt tölt a gazemberek felkutatásával, mint velük. Amikor Cahill rájön, hogy fiai részt vettek egy bankrablásban és két gyilkosságban, sok minden megváltozik életében...
John Wayne karizmatikus egyéniségével remek alakítást nyújt ebben az akciódús és egyben szívszorító történetben.

Cogburn, a békebíró


Mattie, a talpraesett farmerlány, apja gyilkosa után ered, egy rezervátum vad földjére, mely törvényenkívüli bandák számára nyújt menedéket. Felbéreli a vén, mogorva Rooster békebírót, a gonosztevők könyörtelen ostorát.

A mesterlövész


Az öregedő, súlyosan beteg revolverhősnek már csak pár hete van hátra. A kisváros azonban, ahova azért húzódott vissza, hogy békében meghalhasson, felbolydul, akár egy méhkas. Riválisai sérelmeikért most akarnak revánsot venni, és a haldokló mesterlövésznek tisztessége védelmében ki kell állnia ellenük...
A legendás westernhős, John Wayne utolsó filmje egyfajta tiszteletadás a letűnt vadnyugatnak.

2011. március 17., csütörtök

Bölény

bölény a párosujjú patások rendjében a kérődzők alrendjébe és a tülkösszarvúak  családjába tartozó tulokformák  egyik neme..

mérsékelt öv legnagyobb szárazföldi emlőse, amely 3,5 méter hosszúságot és 1,8 méter magasságot ér el. Testfelépítése a szarvasmarháéhoz hasonló, a következő különbségekkel: a marja (válltája) jóval magasabb és púposan kiemelkedik; a homloka szélesebb; a szarvai a feje elejéből indulnak ki, nem pedig a homlokcsont hátsó szögletéből, mint a szarvasmarha és a bivalyszarvai, aránylag kicsik, hengeresek, simák, ki- és fölfelé hajlóak; bojtban végződő farka rövid, vastag; szőrzete puha, sűrű, a teste hátulsó felében rövid, sima, a homlokán, fején, nyakán és marján hosszú gubancos sörénnyé, az állán szakállá hosszabbodik; a színe barna, lábainak végei, valamint sörénye sötétebb, farkbojtja barnásfekete.
Két ma élő faja, az európai bölény és az amerikai bölény igen közel állnak egymáshoz, csak néhány kevésbé lényeges tulajdonságban különböznek egymástól.



Farkas



farkas vagy szürke farkas a ragadozók családjába tartozó,kutyaféle állat. Belőle háziasították a kutyát.

Tágabb értelemben farkasnak neveznek a kutyafélék családján belül több más fajt is: ezek a prérifarkas, a vörös farkas vagy rőt farkas és a sörényes farkas.Szócikkünkben „farkas” alatt a szürke farkas értendő.
Holarktikus faj; (az ember után) a legnagyobb területen elterjedt emlős. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiábanis. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn, így például Észak-Afrika szavanna övezetéből az ember teljesen kiszorította. Kihalt Japánban is; az Arab-félszigeten erősen veszélyeztetett, szinte el is tűnt. Természetes élőhelyét nehéz meghatározni, hiszen (az ember kivételével) a farkas a különböző biomokhoz leginkább alkalmazkodott emlős: a félsivatagtól a tundrán át a trópusi esőerdőig mindenhol képes megélni.
Jelenleg a legtöbb élőhelyén védett..
A mára már kihalt nádi farkas (toportyán) a Kárpát-medencében élt. Azonosítása vitatott: egyesek szerint a farkas egy alfaja lehetett, mások szerint az egykor itt is honos aranysakál..
A kutya a farkas háziasításával létrejött új faj. Régebben a farkas egyik alfajának tartották, de az etológiai vizsgálatok kimutatták a két faj pszichés tulajdonságainak döntő, szelekció eredményezte különbözőségét.
A nőstények testtömege 12–55 kg (átlagosan mintegy 40 kg), a hímeké 15–80 kg (átlagosan mintegy 50 kg); a legkisebbek az Arab-félszigeten élő (élt?), a legnagyobbak az észak-amerikai farkasok. Testhossza 1,0–1,6 m, amihez hozzájön még a 40–50 cm-s farok. Szőrzete élőhelyétől függően a fehértől a mélyfeketéig változik; Európában általában szürkésbarna. Egy alomban előfordulhat akár minden színárnyalatból is kölyök.
Talpán és farka alatt a terület megjelölését segítő illatmirigyek vannak.
Izomzata, tüdeje és szíve kiválóan alkalmazkodott a zsákmány üldözéséhez: rövid távon sebessége eléri a 60–70 km/órát, és eközben akár 4—5 métereseket is ugorhat. Valamivel lassabban futva (45–50 km/órával) mintegy 15–20 percig képes üldözni a prédát, de ilyen hosszú futás után legalább ennyit pihennie is kell.
Szaglása és hallása egyaránt kitűnő: ha megfelelő a szél iránya, akár 2–2,5 km-ről is megérzi a jávorszarvas szagát; szelíd farkasok 6 km-ről is válaszoltak egy ismerős ember farkasüvöltést utánzó hangjára — a valódi farkasüvöltést valószínűleg jóval messzebbről is meghallják. Látásuknak különösen a mozgást érzékelő funkciója kiváló.
A farkast túlzás nélkül tartják a legintelligensebb ragadozónak. Agytérfogata 150–170 cm³; különleges értelmi képességei a társas életmód eredményeként fejlődtek ki.
Vad alfajai a rókánál jóval nagyobb, szürke, barnásszürke, sárgásbarna vagy fehér színű állatok. (Az alfaj színe élőhelyétől függ.)
Élettartama átlag 13 év, fogságban átlag 15 év. A vadon élő farkas születéskor várható élettartama 5–6 év; a halál leggyakoribb okai a vadászat és a dominancia-harcok közben szerzett sérülések.
A farkas főleg rendkívül szervezett szociális csoportokban, úgynevezett falkákban él. A falka kommunikációjának elhíresült módja az úgynevezett farkasüvöltés: a farkasok kórusban „énekelnek”..

A falkák olyan önfenntartó szaporodó egységek, amelyben az egyedek együttműködve, közösen szerzik meg a táplálékot, és közösen nevelik a kölyköket — nemcsak a szülők, de a falka minden tagja, különösen a fiatalabbak. A falka létszáma az élőhely adottságaitól függően 2–36 lehet; általában 5–9. A falkák tulajdonképpen olyan nagycsaládok, amelyekben a vezető alfa-párhoz és utódaikhoz a szaporodási időszakban más farkasok is csatlakozhatnak — ezek később is a falka tagjai maradhatnak. A falkában szigorú a hierarchia: az abszolút úr az alfa-hím, őt követi az alfa-nőstény. A vezérhímet legyengülése (betegség, sérülés stb.) esetén a béta-hím váltja fel. A falkák időnként feloszlanak, majd (átmenetileg vagy véglegesen) újraalakulhatnak, illetve más falkákkal egyesülhetnek is. A régi falka feloszlásával létrejött új falkák egymással barátságosan viselkednek.
Más kutyaféléktől eltérően egyáltalán nem eszik növényeket, csak húst és csontot. Falkában vadászva főleg önmagánál jóval nagyobb termetű növényevőket zsákmányol (ide értve az olyan nagy patásokat, mint a jávorszarvas és pézsmatulok); a falkából kivert egyedek többnyire rágcsálókat és más, kisebb állatokat — egyebek közt rovarokat és rákokat.
A falka kitartóan, hosszú kilométereken át üldözi a kiszemelt vadat, majd amikor beéri, sorozatosan a farába, lágyékába és marjába marva terítik le. A legnagyobb sikerre törekedve elsősorban az eleve hátránnyal induló: legyengült, beteg vagy öreg vadakat szemelik ki, ezzel fontos szerepet töltenek be a préda populáció létszámának szabályozásában.
A táplálékszerző magatartás egy különleges módja a kiszemelt préda csordájának követése. A farkasok ilyenkor hosszú ideig követik és időnként meghajtják a nagy testű növényevők csordáját. Ha ilyenkor leszakadó (gyenge, idős vagy sebesült) állatot vesznek észre, azt megrohanják és felfalják. A zsákmányállatot körülvevő farkasok igyekeznek egymástól nagyjából azonos távolságot tartani. A támadást (sőt, magát a vadászatot is) mindig az alfa-hím indítja meg, a tagok azonban önállóan, de egymásra mindvégig figyelve vesznek részt benne: a farkasfalka vadászata ettől nagyon hatékony.
A zsákmányt leterítve a híres farkasétvággyal egy-egy farkas akár 9 kilogrammot is felfal belőle. Rendkívül erős állkapcsával akár a jávorszarvas vagy a bölény legvastagabb csontjait is el tudja morzsolni.Több amerikai tanulmány is bizonyítja, hogy zápfogaival (Molares) akár 105 kg/cm² (1500 Psi) harapóerőt is kifejthet. A dögöt sem veti meg: a farkas gyakran megpróbálja elkergetni friss zsákmánya mellől a többi farkast, a medvéket és a pumákat. A települések szeméttelepein is megjelenik; hajdan valószínűleg az ősi emberi közösségeket így kerülgető farkasokból háziasíthatták a kutyákat.



2011. március 15., kedd

Morrison


John Wayne
John Wayne (1907. május 26. – 1979. június 11.) Oscar-díjas amerikai színész, akit a „The Duke” azaz „A herceg” névvel illettek. Már az 1920-as években szerepelt némafilmekben, még ha színészi tehetségét nem is annyira ismerték el, megjelenése és járása, az akkori western, majd később II. világháborús filmekben méltán tette híressé. Ő volt a hős, aki egyedül áll ki és megy harcba az igazságért. Természetesen mint minden színészt, őt is láthatjuk más szerepekben is, úgy, mint életrajzi filmek, romantikus vígjátékok vagy drámák szereplőjeként is. Az 1940-es évektől egészen a 1970-es évekig tartó munkásságának köszönhetően Amerika egyik állandó jelképévé válhatott.


John Wayne Marion Robert Morrison néven született az amerikai Iowa állam Winterset városkájában 1907. májusában, de nevét szülei Marion Michael Morrison-ra változtatták, mert testvére születése előtt arra a döntésre jutottak, hogy a fiatalabb gyermekük kapja majd a Robert nevet. Családja presbiteriánus, apja Clyde Leonard Morrison ír és skót szülőktől származott, ahol is az apa, az Amerikai polgárháború egyik veteránja volt, míg édesanyja Mary Alberta Brown ír szülőket mondhatott magáénak. A család 1911-ben a California állambeli Glendale-be költözött. A glendale-i szomszédok kezdték „Big Duke”-nak becézni, mert folyton az Airedale terrier kutyájával mászkált, akit „Little Duke”-nak hívtak. Ő már ekkor is jobban kedvelte a „Duke” becenevet mint a „Marion”-t, így ez a név már végigkísérte az egész életét.
Duke Morrison gyermekkora elég nagy szegénységben telt, az apja olyan ember volt, aki nem bánt túl jól a pénzzel. Jó tanuló és népszerű diák volt, a korához képest elég magas, részben ezeknek köszönheti, hogy tagja lett, majd később egyik sztárja is a glendale-i középiskola futballcsapatának.
Jelentkezett a tengerészeti akadémiára, de mivel oda nem nyert felvételt, végül a kaliforniai egyetemre került, ahol több diákszövetség tagja lett, illetve az ottani egyetemi futballcsapatában is szerepelt. Egy nagyobb sérülése után viszont - amit úszás közben szerzett - elvágta a sportolói pályafutását. Ezzel együtt sportolói ösztöndíját is elvesztette, így pénz hiányában kénytelen volt egyetemi tanulmányait abbahagyni.
Még az egyetemen töltött ideje alatt dolgozni kezdett a helyi filmstúdióban, ahol végül statiszta munkákat is kapott, illetve barátságot kötött John Ford rendezővel.

Indiánok


Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit nevezzük. Jelenleg az amerikai kontinens lakosságának egy tetemes, de kisebb részét képezik. Elnevezésük Amerika középkori újra-felfedezésével és egy tévedéssel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Kolumbusz Kristóf azt hitte, hogy Indiát érte el, amikor a mai Dominikában partot ért.
Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American), és az Első Nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánokamerindekvörös indiánok. Az angol nyelvben az indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.
A vitatott újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló földhídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott.Ezek a korai paleo amerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét.
Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában.


A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon valtozatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után. Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték.Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó,Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a nahuatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a nyugatról bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. 


Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek.

Seriff


seriff az angolszász országokban egy speciális tisztviselő elnevezése, aki jogi és rendőri feladatokat is elláthat. Eredetileg városbíró, ma az Egyesült Királyságban a legtöbb tartományban ez bírói vagy jelképes királyi biztosi tisztséget jelöl.
Az Amerikai Egyesült Államokban a seriff szerepe államonként változó, legtöbbször azonban egy adott régió rendőrfőnöke. A legtöbb esetben választott, az önkormányzatnak van alárendelve. (Az Egyesült Államokban hagyomány, hogy a rendőrség vezetője választott tisztviselő.)
Az amerikai rendészeti struktúra bonyolult, a seriff (önkormányzati rendőrség) mellett általában léteznek állami rendőrségek is, több államban közigazgatási egységenként, ez alatt legtöbbször megye(county) értendő, az állami rendőrség (State Policevagy State Highway Patrol) és a seriffhivatal egymás mellett létező rendőri szervek, helyenként más-más, helyenként kvázi azonos jogkörrel. Van, ahol a seriff pusztán rendfenntartást ás például útellenőrzést lát el, van, ahol ő az úgymond „teljes jogú” rendőrség, és az állami rendőrség jogköre korlátozódik a fent említett tevékenységekre. Az Egyesült Államokban szövetségi szinten általános jogkörű rendőrség nem létezik, csak főként a Szövetségi Igazságügyminisztériumnak alárendelt speciális rendőri szervek (FBI, US Marshall Service, ATF, DEA stb.), ezek közül legismertebb és leggyakrabban tevékenykedő szerv az FBI (Szövetségi Nyomozóhivatal, Szövetségi Bűnügyi Rendőrség).

Banditák



A Vadnyugat nevét is ezeknek az embereknek köszönheti. Általában törvényen kívüliek, vagy rossz múlttal rendelkezőek hágtak fel banditának. Vonzották őket a kalandok, és a gyors meggazdagodás vágy(ugyanúgy mint az aranyásókat) is hajtotta őket újabb és újabb gaztettekre. A banditák nagy része általában a kontinensen végighaladó vasutakat támadta meg. kedvelt célpontjaik voltak azonban a hirtelen meggazdagodott emberek is. A banditák általában utálták az indiánokat, bár néha a nagy fogás reményében mégis szövetséget kötöttek velük. A banditák tették hírhedté Texas , Arizona és Új-Mexikó államokat. A leghíresebb vadnyugati banditák Jesse James és Billy, a Kölyök voltak.

Aranyásók

A Vadnyugat egyik legmeghatározóbb emberei az aranyásók vagy aranymosók voltak. Először 1848-ban találtak aranyat Kaliforniában, aminek köszönhetően több ezren nyomultak be a Vadnyugatra. Egy történet szerint így találtak aranyat először Kaliforniában: Egy hideg januári reggelen James Marshall, aki Kalifornia északi részén, a Sierra Nevada lábainál egy épülő fűrészmalom ácsolását végezte, a hulladékürítő vályúban egy csillogó kavicsot pillantott meg. Felkapta, odaszaladt a gazdájához és a többi munkáshoz: 

-Úristen! Aranyat találtam! Emberek... Bár kezdetben próbálták eltitkolni, a hír gyorsan kiszivárgott. Az év végén a Sierrában már több mint 6000 ember mosott aranyat. A következő év végén megindult a "negyvennyolcasok" hatalmas áradata. Ekkora már több mint 10000 ember mosott aranyat a közeli partok mentén Azaranyásók sorsa rettentően kemény volt. Mindennap 20-21 órát robotoltak egy szitával. A bányásztáborok kezdetleges lakóhelyek voltak, de nem volt bennük fejetlenség. Eleite minden ember nyugodtan őrizetlenül hagyhatta a cuccát, miközben dolgozott. Ahogy azonban nőtt a versengés és fokozódott a gazdagodási vágy valamint fellépett a konkurencia, az aranyásók védőőrséget szerveztek. Az aranyásók egészen az ausztráliai aranylázig jöttek meggazdagodni.

Vadnyugat


A Vadnyugat kifejezést az Észak-Amerikai alapító 13 gyarmattól nyugatra fekvő területre használjuk.A Vadnyugaton először indiánok éltek, őket a fehér telepesek az első aranyláz során kezdték el betelepíteni.

Őslakói

Őslakói az indiánok voltak.Őket dél felől kezdték el meghódítani a spanyol telepesek, akik azonban nem maradtak tartós ideig. Ezután az angol telepesek kezdték el a nyugati partot elfoglalni. Az indiánok kezdetben szívesen fogadták őket, mikor azonban a Vadnyugat felé kezdtek terjeszkedni és egyre több indián földjét foglalták el és fosztották ki, akkor az indiánok egyre többször támadták meg őket.
Indián főnök


Az indiánok végig benépesítették a Vadnyugatot, egymással nem mindig voltak békében, sokat háborúztak és csak azokkal kötöttek békét akik előtte elszívták velük a kalumetet (vagy békepipát). Az indiánok 10 nagy csoportra oszthatóak:
-Sarkvidéki indiánok pl.:eszkimók
Eszkimó kajakos


-Szubarktikus övezet-i indiánok pl.:irokéz
-Észak-Amerika fennsíkjain élő indiánok pl.:Cree
-Északnyugati indiánok pl.:Nootka
-Kaliforniai indiánok pl.:hupa
-Nagy Medencében élő indiánok pl.:Ute
-Great Plains-i indiánok pl.:sziú
-Délnyugati indiánok pl.:apacsok
Apacs főnök


-Délkeleti indiánok pl.:cherokeek
-Északkeleti indiánok pl.:delaware indiánok
Ezek a törzsek általában nomád életmódott folytattak.

Benépesülés 

Az Amerikai Egyesült Államok 1803-ban megvásárolta Louisiana államot a Bonaparte Napóleon vezette Franciaországtól. Ezután vándorlók több százai lepték el a prériket. Sokan a kaland, mások az új, jobb élhetőség miatt. A vásárlás így nézett ki:
-1819-ben Spanyolországtól : Florida
-1783-ban Angliatól  : Wisconsin, Iowa, Missouri, Minnesota, Illinois, Michigan, Alabama, Mississippi, Tennessee, Kentucky,Arkansas, Louisiana
-1803-ban Franciaországtól : Montana, Wyoming, Colorado, Nebraska, Kansas, Oklahoma, Utah
-1818-ban Angliatól: Dél-Dakota
-1845-ben Texas önerejéből csatlakozik.
-1846-ban Angliatól  : Oregon, Washington, Idaho
-1848-ban Mexikótól  : Kalifornia, Nevada
-Háborúban Mexikótól  : Arizona, Új-Mexikó
-1867-ben Oroszországtól  : Alaszka
Mikor 1848-ban Kalifornia északi részén aranyat találtak, szinte az egész Vadnyugat benépesült.